Gondolta volna az olvasó, hogy immár négy évtizede létezik egy felhőmúzeum? Igaz, ne intézményi keretek között és természettudományos alapon képzeljük el a működését, inkább Lengyel András képzőművész máig formálódó életműve meghatározó részeként. Lengyel ugyanis a magyar neoavantgárd második generációjának meghatározó tagjaként a hetvenes években kötelezte el magát az égbolt és a felhők mint az alkotói önkifejezés hordozói és közvetítői mellett, elvégre a felhők között minden – az élet apró rezdülései és a világmindenség, a fizikai és a spirituális egyaránt – megtalálható. A Ludwig Múzeumban …minden fent van a felhőben… címmel nyílt életmű-kiállítás is ennek a határozott bizonyítéka, hiszen a minket körülvevő világ Lengyel András univerzumában gond nélkül leírható a „felhők nyelvén”. A munkásság egy fontos jellel, egy geometriai formával, a számos kultúrát meghatározó szimbolikus vizuális kóddal, a háromszög gyakori használatával is kiegészül. Bámészkodom, tehát vagyok – olvasható az alkotó Descartes- tól parafrazeált mottója a kiállítás bejáratánál. Lengyel személyes mitológiája mindannyiunkhoz és mindannyiunkról szól. Az enciklopédikusság szándékával született életmű hordozói főként konceptuális munkák, az installációtól a talált tárgyakig, a fotóalapú sokszorosított grafikáktól a mail arton át a festményekig Lengyel minden lehetséges médiumot felhasznál, hogy elgondolkodtasson, sőt meditációra ösztönözzön. Ahogy a kiállítás kurátora, Üveges Krisztina fogalmaz a tárlat ismertetőjében, Lengyel András „kapcsolatot teremt a megfogható és megfoghatatlan között a képzőművészet eszközeivel”, nekünk, befogadóknak pedig nincs más dolgunk, mint párbeszédbe kezdeni a művekkel. A köz- és magángyűjtemények anyagából válogató életmű-kiállítás az eddigi legteljesebb, s már készülőben van a felkért szakértők tanulmányait is tartalmazó katalógus.
(…minden fent van a felhőben… Lengyel András kiállítása. Megtekinthető május 28-áig a Ludwig Múzeumban)
***
Diákok és tanáraik összhangja a Várkertben – Petőfi mindig időszerű
Olaszországban a bemutatása évében, 2023-ban többen voltak rá kíváncsiak, mint az agyonmarketingelt Oppenheimerre vagy a Barbie-ra, sőt mára minden idők ötödik legnézettebb olasz filmje lett. Teljesen megérdemelten: a Miénk lesz a holnap úgy beszél a szegénységről, az örökölt traumákról és nem utolsósorban a nők kiszolgáltatottságáról, hogy a végén a reményt visszük haza belőle.
Ahogy általában, úgy a mozirajongóknak az idei évben sem kell otthon ülniük. Bár 2025 legjobban várt filmjei egyelőre meglehetősen szűk felhozatallal rendelkeznek, öt kedvencet azért könnyen találni.
Felpanaszolták, hogy a sikeres filmek csak 16 százalékát rendezték nők, pedig ez égadta világon senkit nem érdekel, hogy mi a film rendezőjének a neme.
Donald Trump nagyon közel áll hozzá, hogy hamarosan felbontsa a Mexikóval kötött szabadkereskedelmi megállapodást annak Kínához fűződő gazdasági kapcsolatai miatt. Claudia Sheinbaum elnök harapófogóba került: gyakorlatilag csak rossz megoldások közül választhat.